Pünkösdi szokások Magyarországon

Pünkösdi szokások nélkül pünkösd sokak fejében csak egy tavaszi hosszú hétvége. Pedig a magyar hagyományok tele vannak kedves, látványos és meglepően okos szokásokkal: van bennük játék, közösségi élmény, versengés, köszöntés, sőt még egy olyan mondásunk is innen ered, amit ma is használunk. A pünkösdi szokások egyszerre kötődnek az ünnep vallási jelentéséhez és a természet tavaszi megújulásához, ezért olyan színesek, és ezért működnek ma is, ha jól nyúlunk hozzájuk.

Pünkösd és a tavasz vége, miért pont ekkor vannak ezek a szokások?

Pünkösd húsvét után az 50. nap, és a keresztény hagyományban a Szentlélek eljövetelének ünnepe. A népi világban viszont pünkösd nagyjából a tavasz lezárása és a nyár kezdete is, vagyis az az időszak, amikor már zöld a határ, erősödik a nap, és a közösségek régen sokkal többet voltak együtt.

Ezért természetes, hogy pünkösdkor sok helyen a megújulást, az élet erejét, a fiatalságot és a közösség összetartását ünnepelték. A pünkösdi szokások többsége tulajdonképpen erről szól.

Pünkösdi királyválasztás, a legismertebb magyar pünkösdi szokás

A pünkösdi királyválasztás az egyik legismertebb hagyomány, és nem véletlenül maradt meg a köztudatban. Régen a fiatal legények ügyességi és erőpróbákon mérkőztek meg, sok helyen lovas versenyeken, másutt futásban, botvívásban vagy különféle játékokban. Aki nyert, az lett a pünkösdi király.

Mit nyert a pünkösdi király?

A pünkösdi király nem örökös uralkodó volt, hanem inkább a mulatság jelképes vezetője. A hagyomány szerint ideiglenes kiváltságokat kapott, például

  • ő vezethette a táncot és a játékokat
  • bizonyos helyeken ingyen ihatott a kocsmában
  • a falusi mulatságokban kiemelt szerepe volt

Innen ered a máig ismert mondás is: rövid, mint a pünkösdi királyság. Vagyis a dicsőség gyorsan elmúlik, és nem érdemes túl komolyan venni a pillanatnyi „trónt”.

Ez a szokás egyébként nagyon emberi: egyszerre ad élményt, motivációt és közösségi rangot, de közben finoman emlékeztet arra is, hogy semmi nem örök.

Pünkösdi királynéjárás és pünkösdölés, amikor a lányok köszöntöttek

A pünkösdi királynéjárás, más néven pünkösdölés, több magyar vidéken is ismert volt. Ilyenkor lányok, gyakran gyerekek vagy fiatal lányok csoportja járta a falut, házról házra mentek, énekeltek és jókívánságokat mondtak.

A csoportban volt egy „pünkösdi királyné”, akit jelképesen kiválasztottak, és sok helyen kendővel, koszorúval, virágokkal díszítettek. A többiek körülötte álltak, énekeltek, sőt, néhol a királynét egy kendővel vagy fátyollal is „fedték”, ami még ünnepibbé tette a jelenetet.

Miről szólt ez a Pünkösdi szokás valójában?

A pünkösdölés nagyon hasonlít a tavaszi köszöntő szokásokhoz, és a lényege a jókívánság:

  • egészséget a ház népének
  • bőséget, termékenységet a következő időszakra
  • békét, szerencsét a családnak

Cserébe a köszöntők sok helyen kisebb ajándékot kaptak, például tojást, süteményt, aprópénzt. Ez nem „koldulás” volt, hanem a közösségi csere egyik szép formája: jókívánságért cserébe adomány, és ezzel mindenki része lett az ünnepnek.

Zöldág, virág, koszorú, a megújulás jelképei pünkösdkor

A pünkösdi szokásokhoz gyakran kapcsolódik a zöldág és a virág díszítés. A természet ilyenkor a legszebb arcát mutatja, ezért a zöld ágak, virágkoszorúk, friss levelek a megújulást, az életet, az erőt jelképezték.

Sok helyen pünkösdkor feldíszítették a kaput vagy a házat, zöld ágakat tettek a bejárathoz, és ez egyszerre volt dísz, jelképes védelem és ünnepi üzenet.

Pünkösdi szokások ma, hogyan élnek tovább?

A pünkösdi királyválasztás ma is sok rendezvényen felbukkan, gyakran gyerekprogramként, ügyességi játékokkal. A királynéjárás és a pünkösdölés ma már ritkább, de iskolai, óvodai műsorokban gyakran újraéled, mert látványos, kedves és könnyen érthető.

A zöldág, virág és koszorú pedig ma is velünk van, csak sokszor már nem „népszokásként”, hanem egyszerűen tavaszi dekorációként.

És talán ez a legszebb ebben: a pünkösdi szokások nem múzeumi tárgyak, hanem olyan élő hagyományok, amiket ma is lehet szerethetően, modern módon továbbvinni. Nem kell mindent pontosan úgy csinálni, mint régen, elég, ha megmarad a lényege: együtt lenni, köszönteni, örülni a tavasznak, és egy kicsit ünneplőbe öltöztetni a napot.

Ha tetszett a cikk, vár még rengeteg ünnepi inspiráció az oldalon: unnepikalauz.hu

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top